A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) módosítása következtében a közös képviselők 2025.május 1. után csak akkor láthatják el a társasház képviseletét, ha a társasház törzslapjára ezen jogosultságuk ténye a földhivatalnál bejegyzésre kerül.

Mivel a közös képviselet megválasztásról szóló jegyzőkönyv nem tartalmazza a jogszabályváltozás miatt kötelezővé vált összes adatot, ami az ingatlan – nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges (mivel annak nemcsak a Tht. 39. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia, hanem azokat az adatokat is, amelyeket a Tht. a közös képviselők nyilvántartásba vételi kötelezettségéről szóló rendelkezésnél rögzít, valamint azokat, amelyek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben kerültek megfogalmazásra az okiratokkal szemben, mint alaki követelmények), ezért, hogy a közös képviselő a társasházi közösség ügyeinek intézését továbbra is el tudja látni, szükséges egy ezen adatokkal kiegészített közgyűlési határozatot hoznia a Közgyűlésnek.

A szakmai lapban korábban megjelent egy ajánlás:

Dr. Kiss Balázs Károly: Egyeztettem a témában egy budapesti ingatlanügyi hatóság osztályvezetőjével. Az osztályvezető asszony többször is hangsúlyozta, hogy még számos részletszabály kialakulóban van, és hogy a gyakorlatnak kell majd választ adnia néhány olyan esetre, amelyek a törvény szövegéből még nem egyértelműek. Így az eddig lezajlott néhány ügy tapasztalatait tudtuk csak átbeszélni.

A leginkább problémásnak az tűnik előreláthatólag, hogy a legtöbb megválasztásról szóló jegyzőkönyv nem tartalmazza az összes kötelező elemet. Mivel annak nemcsak a Tht. 39. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia, hanem azokat az adatokat is, amelyeket a Tht. a közös képviselők nyilvántartásba vételi kötelezettségéről szóló rendelkezésnél rögzít, valamint azokat, amelyek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben kerültek megfogalmazásra az okiratokkal szemben, mint alaki követelmények. A bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvvel szemben tehát több olyan elvárás is van, amely az általános jegyzőkönyvezési gyakorlattól idegen, vagyis a ma készülő jegyzőkönyvek a legritkább esetben tartalmazzák ezeket az adatokat. Ilyen adat például a társasházi ingatlan helyrajzi száma, ez az úgynevezett törzsszám - melyet az ingatlan-nyilvántartási törvény ír elő. Azonban ez is olyan alaki kellék, amely nélkül a regisztráció nem végezhető el, ezen adat nélkül a megválasztásról szóló jegyzőkönyv nem szolgálhat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául, éppen ezért - véleményem szerint - a legkritikusabb a helyrajzi szám hiánya. Itt fontos azt kiemelni, hogy a jegyzőkönyv nem kell, hogy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban készüljön. Tehát, ha az a Tht. 39. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, alkalmas az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Fontos továbbá az is, hogy a jegyzőkönyv mellékletéül szolgáló iratokat - a jelenléti ívet, vagy a meghatalmazásokat stb. - nem vizsgálja a földhivatal, ezek csatolása ezért nem is szükséges.

A javasolt határozati szöveg és napirendi pont:

Napirendi pont:

Közös képviselet nyilvántartásba vételhez szükséges közgyűlési határozat jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében

Szöveges tartalom:

Határozati javaslat: A Társasház címe számú társasház Közgyűlése - a Társasházi törvényben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében - jelen határozatával megerősíti Társasházkezelő neve (Társasházkezelő címe,  nyilvántartási száma: Nyilvántartási száma., elektronikus elérhetősége: email címe , telefonszáma: telefonszáma ) közös képviselti tisztségét határozatlan időtartamra. A közös képviseleti tisztségének kezdeti időpontja:  megválasztás időpontja A Közgyűlés egyúttal tudomásul veszi, hogy a közös képviselő törzslapra történő bejegyzésére irányuló eljárásban jogi képviselet kötelező.